Érdekes különbség a nyugati és a kínai kultúra között, hogy utóbbi kifejezetten szereti több ezer éves szólásmondásokkal megindokolni 21. századi gazdasági döntéseit. Meg kell hagyni, van abban valami keleti romantika, amikor egy-egy prezentáció valami magvas Konfuciusz-bölcsességgel kezdődik, de ha jobban belegondolunk, furcsán néznénk arra a nyugati szakértőre, aki – mondjuk – egy jó kis Szókratész-idézettel kezdené üzleti modellje bemutatását. Így magam is némi lábrángással hallgattam, amikor múlt héten egy kínai kolléga új selyemúttal kapcsolatos előadása nem is kezdődhetett mással, mint a szokásos ideillő mondással: „Ha gazdaggá akarsz válni, először utakat kell építened!” De sikerült?
Orbán Viktor miniszterelnök megérkezett Kínába, hogy részt vegyen az Övezet és Út Kezdeményezés harmadik fórumán október 17 és 18-án – írja a Xinhua kínai hírügynökség.
A Privátbankár.hu értesülése szerint hamarosan Kínába látogat Orbán Viktor magyar miniszterelnök, ahol az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) konferencián vesz majd részt.
Hszi Csin-ping kínai vezető három évnyi koronavírus-járvány miatti elszigeteltség után ünnepséget tervez az Övezet és Út infrastrukturális program megünneplésére. Az európai országok azonban kihagyják az ünnepségeket, ami az Európa és Kína közötti kapcsolatok megromlását tükrözi. Az egyetlen valószínűsíthető résztvevő a konferencián Magyarország lehet értesüléseink szerint.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azzal kívánja erősíteni kapcsolatát Joe Biden amerikai elnökkel, hogy elfordítja Olaszországot Kínától. Míg római tisztviselők bizalmasan biztosították az Egyesült Államokat arról, hogy Olaszország kilép a Kínával kötött Egy övezet, egy út (vagy Övezet és Út) beruházási paktumból, Meloni nem tervezi, hogy washingtoni útja során nyilvános bejelentést tesz. Az infrastrukturális fejlesztési program utolsó EU-tagja így Magyarország maradhat.
Tizedik évében jár a kínai Egy Öv Egy Út kezdeményezés. A Hszi Csin-ping nevével fémjelzett program eredeti fókusza infrastruktúra építés volt, azóta az angol mozaikszóból lett BRI (Belt and Road Initiative) plecsnit Kína minden olyan projektre ráaggatja, amely az együttműködést illusztrálja. A 2010-es évek közepén a Visegrádi Négyek egymást követve csatlakoztak a programhoz, az utóbbi időszakban azonban megcsappant a lelkesedés. A Kínához fűződő várakozások nem váltak valóra, míg az Ukrajna elleni orosz agresszió folytán a térség összezár az euroatlanti közösséggel. Kivétel ez alól Magyarország, amely kitart Kína-politikája mellett, vállalva az ezzel járó feszültséget a V4-ek között. Vajon Peking mára valóban elvesztette volna a térséget? Pillanatkép a V4-ek és Kína kapcsolatáról 2023 nyarán.
A közép-amerikai országok nem számítanak a világpolitika kiemelkedő színterének, a diplomaták jellemzően az Egyesült Államok befolyási övezetébe sorolják a térséget. Az elmúlt években azonban érzékelhetővé vált a terület felértékelődése, ez a megnövekedett kínai figyelemnek köszönhető.
Az EU ma mutatatta be új fejlesztési stratégiáját, amelynek keretein belül 300 milliárd euró értékben valósítanának meg beruházásokat szerte a világban 2027-ig. Bár az Európai Bizottság konkrétan nem nevezte meg Kínát, sokak úgy látják, hogy a „Global Gateway” névre keresztelt program éppen az ázsiai ország „Övezet és út” programjának ellensúlyozására szolgál. Noha a jelenleg meghirdetett kezdeményezés kimenetele számos kérdést vet fel, sokan üdvözlik, hogy az EU felismerte az ehhez hasonló globális infrastruktúrafejlesztő projektek geopolitikai jelentőségét.
Kínai autókonvoj volt a célpontja egy öngyilkos merényletnek Pakisztán déli részén, a támadásban két helyi gyerek meghalt, többen megsebesültek, köztük egy kínai állampolgár - közölte szombaton a kínai nagykövetség. Az elkövető valószínűleg a pakisztáni tálib mozgalom tagja volt.
Nagyszabású fejlesztési programot tervez a vezető nyugati ipari hatalmakat összefogó G7 csoport az Övezet és út kezdeményezés (BRI) nevű külgazdasági stratégia révén erősödő kínai befolyás ellensúlyozására - írta pénteken a Handelsblatt című német üzleti lap.
Hiába vonta vissza a hongkongi kormány a masszív tüntetési hullámot kirobbantó kiadatási törvényét, még mindig több ezer ember demonstrál általános, közvetlen választójogért és a rendőri visszaélések kivizsgálásáért. A tüntetések nem ártottak jelentősen a hongkongi üzleti életnek, a turizmusból és vendéglátásból megélő éttermeket és kisboltokat viszont eléggé megviselték. Bár egy időben nagyon komoly összecsapások zajlottak a hatóságok és a demonstrálók közt, úgy tűnik, a nehezén talán már túl van az autonóm terület. Hongkongiakkal beszélgettünk arról, hogy milyen a hétköznapi életük a politikai forgatagban, illetve hogy milyennek látják a város jelenét és jövőjét.
Törékeny a nyugatcentrikus világrend, hiszen folyamatosan gyengül a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom, miközben az Egyesült Államok, a világ legnagyobb gazdasága bezárkózik, valamint felerősödik a nacionalizmus és az xenofóbia. Egy ilyen környezetben a XXI. század legjelentősebb globális átalakulását hozhatja az Kína által vezetett Övezet és Út program, hiszen több milliárd embert emelhet ki a mélyszegénységből és környezetbaráttá teheti az ipart és a jövő nagyvárosait – mondta el Richard Shirreff, a NATO volt európai vezérkari főnökhelyettese (DSACEUR) Hongkongban, aki most stratégiai tanácsadócéget vezet. Egyúttal figyelmeztetett: az ambiciózus projekt csak akkor működhet, ha Kína figyelembe veszi a résztvevő országok sajátos érdekeit és eloszlatja a kételyeket afelől, hogy adósrabszolgaságon keresztül akarnak globális birodalmat építeni.
3 ezer milliárd dollárt tervez elkölteni infrastrukturális, digitális és kereskedelmi fejlesztésekre magánbefektetők, bankok és államok segítségével Kína az Övezet és Út programon keresztül 2030-ig. A projekt fontos részét képezi a Hongkong különleges közigazgatási terület is, ami lényegében összeköti Kínát a világ többi részével; nem véletlen, hogy itt rendezték meg idén a negyedik Övezet és Út csúcsot is, ahova alkalmunk nyílt ellátogatni. A csúcson elhangzott, hogy a projekt célja Európa és Ázsia infrastruktúrájának összekötése mellett az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiai megoldások elterjesztése és a fenntartható energiaforrások, finanszírozás bevonása is a fejlesztésbe.
A magyar export 75%-a nyugat-európai országokat céloz, e gazdaságokkal való felzárkózás érdekében fontos, hogy a kormány diverzifikálni tudja a magyar gazdaságot többek közt azzal, hogy a keleti piacok felé nyit – mondta el Gion Gábor, pénzügyekért felelős államtitkár Hongkongban, az idei Övezet és Út csúcson egy panelbeszélgetésben. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság legalább 2 százalékponttal túlteljesítse az EU-s növekedést.
Kína befolyása az Európai Unió közép-kelet-európai tagországaiban erősödött az elmúlt években, azonban ez várhatóan csak néhány országban, elsősorban is Magyarországon fog konkrét fejlesztésekben lecsapódni - véli a Teneo Intelligence kommentárjában, azzal együtt, hogy az EU-piacait célzó új Selyemutak tervezett fő útvonalai egyelőre nagy ívben elkerülik Magyarországot. Bár bizonyos régiós országokban jelentős infrastrukturális projektekbe áramlott kínai tőke, ami ezen gazdaságokat ugyan kétségkívül élénkíti, de egyben a kínai politikai befolyás és az államadósság növekedésére vonatkozó aggályokat is erősíti.
India többször is kritizálta Kínát a "Övezet és Út" névre keresztelt programja miatt, amellyel befolyását akarja növelni a régióban, a gazdasági projekt előrehaladtával pedig folyamatosan romolhat a viszony a két nagyhatalom között.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
